Számolós meditáció
Számolós meditáció: Kellemes motorhang hallgatása közben számolja a kezdeteket 11×54.6 Ez kicsi különbséggel 10 percet ad ki. Az ujjain 10+1
Egy újabb YouTube hozzászólásomat osztom meg,mert aki a cím alapján "meditációt" keres,az lehetséges,hogy a lelki egyensúlyát keresi. A videó ahova írtam,a címe szerint "Hogyan viseld el az igazságtalanságot?",és az Életmenedzsmet csatornán található. Amit írtam a majdnem 18 perces videóra:
Azt írja ~ hogyha nem csinálunk semmit,akkor lelkileg traumatizálódunk Ϛ0̰ 0Ͻ
Ki dönti el,hogy ki "jó",és ki a "rossz"? Amit említett,hogy a passzivitás a sérüléseink okozója,az nagyon sok esetben igaz lehet. Így ha a lehetőségeimhez képest megteszem azt [amit igazságosnak érzek],akkor képviselem önmagamat. Ha sikerült,akkor szerintem megnyugodhatok. Akkor van a disszonáns érzés,ha valójában nem sikerült,a lehetőségekhez képest,megtalálnom azt a mértéket ami kielégítő nekem.
Tönkreteszi az ember hangulatát,ha úgy érzi,hogy igazságtalanság történik vele,és ez hosszútávon igen romboló. 1. Ott kezdődik,hogy felismerjem azt,hogy "ez a helyzet" traumatizáló nekem. Ez az első elengedhetetlen lépés ahhoz,hogy bármit is kezdeni lehessen a helyzettel. "Milyen események közben traumatizálódhat valaki? Amikor saját maga él át traumatikus eseményt (baleset, természeti katasztrófa, váratlan haláleset, szülés ...)" S Emese nagyon helyesen hozta fel ezt a kérdést,hogy az igazságtalanságok átélése nagyon erős traumatizáló tényező az életünk folyamán.
Köszönöm,hogy erre felhívta a figyelmet,és hogy életet menedzseli a mindenben való megalkuvás helyett! A "nézőpont" az "igazságosság. Annak a híve vagyok,hogy mindenki mondja el a saját meglátásait,de senki se erőltesse rá másra,másokra a sajátját. Hallgassuk meg egymás érveit,s aztán dönthetünk,de az nem megy,hogy "majd én megmondom!",s az úgy lesz és punktum,mert az igazságtalan. Az idő mindenhez is tényező,azért arra figyelni érdemes,és nem lehet kihagyni a számításokból.⧔⧕

